A depresszió gyógymódja című könyvében dr. Steve Ilardi azt állítja, az agy a depresszió fájdalmát tévesen fertőzésnek érzékeli és mivel ilyenkor elszigetelődésre van szükség, azt sugallja, hogy bújjunk el a világ elől. Ez akár végzetes is lehet, mivel a depressziós embereknek épp ennek az ellenkezőjére van szükségük: több emberi kapcsolatra.

A társas kapcsolatok a depresszió "életmód alapú" gyógymódjának egyhatodát jelentik. A másik öt elem a hasznos cselekvés (a negatív gondolatok ellen), a rendszeres testmozgás, az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend, a mindennapi napozás és a minőségi, pihentető alvás. Ilardi szerint ezzel elkerülhetők a depresszió elleni szerek, amelyek sok esetben nem használnak.

"A gyógyszerek hatásfoka mindössze 50 százalék" - véli az egyetemi pszichológia-professzorként dolgozó Ilardi. "A javulást mutatók felénél pedig visszaesés lép fel, ezzel a sikeres kezelés aránya csak 25 százalék. Hogy tovább rontsunk a dolgokon, a gyógyszerek mellékhatásaként gyakran érzelmi zsibbadtság, szexuális zavar és hízás jelentkezik."

Terápiás életmódváltás

A kutató és munkatársai a Kansasi Egyetemen klinikai kipróbálásnak vetették alá a TLC-nek (terápiás életmódváltásnak) keresztelt rendszert. Az előzetes eredmények szerint minden beteg, aki teljes egészében betartotta a programot, jobban lett. A szakember meg van győződve arról, hogy az antidepresszánsok felírása egy fontos témát söpör a szőnyeg alá. Nagy-Britannia lakosságának akár egyötöde is szenvedhet élete során valamikor klinikai depresszióban, kétszer annyian, mint 30 évvel ezelőtt. Mikor vált járvánnyá a depresszió?

A kutatók szerint az egész az életmódunkkal függ össze. "Életszínvonalunk magasabb, mint valaha, de a technológia fejlődésének árnyoldala is van: az embert nem erre a helytelenül táplálkozó, a szobában ülő, keveset alvó, társadalmilag elszigetelt, hektikus életmódra tervezték, így a depresszió egyre terjed" - mondta el Ilardi. "Génjeink ezzel szemben 12 ezer éve nem sokat változtak, ekkoriban az emberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Testünk biológiailag még mindig a kőkorszakban van, ez a modern környezettel együtthatva katasztofális hatásokkal járhat."

"A vadászó-gyűjtögető törzsek még mindig léteznek, közöttük a depresszió szinte egyáltalán nem fordul elő" - folytatta a kutató. "Túl elfoglaltak ahhoz, hogy csak üljenek és töprengjenek. Rendszeresen mozognak és sok napfény éri őket. Étrendjük omega-3 zsírsavakban gazdag és társas kapcsolataik gazdagok, miközben napi tíz órát alszanak. A modern világban átlagosan csak 6,7 órát pihenünk éjszaka."

Ilardi azonban senkinek nem ajánlja, hogy adja el mindenét és költözzön az erdőbe. Életmódunkon azonban változtathatunk, például úgy, hogy halolaj-kapszulákkal megnöveljük omega-3 bevitelünket. Úgy tűnhet, hogy a hatlépéses program nem más, mint a józan ész szava, azonban a kutató szerint az ördög a részletekben rejlik. Tisztában kell lenni azzal, hogy mikor és mennyi napfény hatékony. Halolaj mellett szükségünk van antioxidánsokra és multivitamin-készítményekre is. "Pontos utasítások hiányában azonban a legtöbb ember nem vág bele ilyen életmódváltásba" - jelentette ki Ilardi.