Egy nemrégiben publikált tanulmány szerzői szerint valóban lehet összefüggés a gyermekkori allergia és "túl tiszta" városi környezet között: az eredmények szerint az egyik autoimmun betegség kockázata a felére csökkent azoknál, akik egyéves koruk előtt tanyasi környezetben nevelkedtek. Más kutatások szerint az is segíthet megelőzni az allergiára és az asztmára való érzékenységet, ha otthonunkban kutyát vagy macskát tartunk, ez az elmélet azonban egyelőre nem kellően bizonyított.

Az utóbbi évtizedekben széles körben elterjedtek a fertőtlenítő hatású tisztítószerek és az antibakteriális szappanok. Ablakainkat tökéletesen, szinte légmentesen szigeteljük, amivel energiát takarítunk meg, és egyúttal kizárunk sok, a levegőben lévő természetes anyagot: a pollenszemeket, port, állati szőröket, gombaspórákat. A fertőtlenítéssel megakadályozhatjuk a fertőzések és a betegségek terjedését, de egyúttal megakadályozzuk azt is, hogy gyermekeink immunrendszere idejekorán találkozzék a természetben előforduló, egyébként ártalmatlan anyagokkal (az antibakteriális szappanokról lásd korábbi cikkünket: Az antibakteriális szappanok sem hatékonyabbak a hagyományosnál).

Marc McMorris, a Michigan Egyetem gyermekorovsa szerint ez a "tisztaságmánia" az egyik oka az allergia gyermekek körében történő nagyfokú terjedésének: a higiénia-hipotézis szerint a kórokozómentes környezet miatt az immunrendszer nem találkozik a valós veszélyt jelentő baktériumokkal és vírusokkal, ezért olyan anyagokat (például virágpor, állatszőr, gyümölcsök, házipor) is veszélyesnek tekint, amelyek ártalmatlanok és gyakoriak a természetben. Sőt, sokszor a szervezet saját anyagait véli az immunrendszer kórokozóknak, ilyenkor alakulhatnak ki az úgynevezett autoimmun betegségek.

Mindezek legalább részben megelőzhetők lennének a kutatók szerint, ha a szülők nem zárnák el gyermekeiket teljesen a természetes anyagoktól: egy németországi vizsgálat nemrég kimutatta, hogy azoknál a gyerekeknél, akik tanyasi környezetben nőnek fel és rendszeresen érintkeznek háziállatokkal - és ezzel együtt a rajtuk élő baktériumokkal, gombákkal, atkákkal - kétszer olyan ritka a Crohn-betegség előfordulása, mint városban élő társaiknál. (A Crohn-betegség a belek idült, gyulladásos megbetegedése, amelyet az immunrendszer hibás működése vált ki).

Az allergia erős genetikai háttérrel rendelkezik, ezért nem meglepő, hogy két allergiás szülő házasságából nagy valószínűséggel allergiás gyermek fog születni. Ily módon generációról generációra nő az allergiások aránya a népességben. A környezeti hatások azonban hasonlóan fontos szerepet játszanak az allergia kialakulásában. Több vizsgálat eredményei is azt valószínűsítik (lásd például itt, itt és itt), hogy a háziállatok elősegíthetik a gyerekkorban jelentkező allergia megelőzését. Ha egy gyermek első életévét olyan háztartásban tölti, ahol legalább kettő kutya vagy macska él a családdal együtt, jelentősen csökken az allergia kialakulásának esélye. Mások vitatják e vizsgálatok megállapításait. Szerintük az a tény, hogy azokban a háztartásokban, ahol kutyát vagy macskát tartanak, kevesebb allergiás kisgyerek él, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a háziállatok segítettek megelőzni a betegség kialakulását. Lehet, hogy más családoknak éppen a szülők vagy a gyermek allergiája miatt nincs kutyájuk vagy macskájuk, hiszen sokan éppen a macskaszőrre allergiásak.

Mind amerikai, mind európai tanulmányok megerősítik, hogy míg a legtöbb nagyvárosban emelkedik az allergiás megbetegedések előfordulása, addig a farmon élő gyermekek körében nem: egy finn kutatócsoport például azt találta, hogy a farmon élők között alacsonyabb volt a szénanátha, ez azonban nem volt igaz az asztmára és az ekcémára - válaszolta az [origo] Egészség megkeresésére Dr. Madarasi Anna, a Budai Gyermekkórház allergológusa. A haszonállatokkal való közvetlen kontaktus szükséges volt a védelem kialakulásához, ami a farmon nevelkedett gyermekekben a felnőtt korra is megmaradt; a farmok védő hatása az állattartással és az ehhez köthető mikróba-expozícióval függ össze. Egy másik, szintén finn tanulmány azt is kimutatta, hogy a farmon töltött gyermekkor csökkenti a pollen- és macskaszőr allergiát, a háziporatka-allergia azonban gyakoribb volt a tanyasi gyermekek körében - folytatta a szakértő, aki szerint ezek eredmények egyelőre nem kellően megalapozottak, és túlságosan ellentmondóak ahhoz, hogy konkrét ajánlást lehessen megfogalmazni az allergia megelőzésére.

Molnár Csaba