Az, hogy kinél mi vált ki stresszt, egyénenként rendkívül eltérő lehet, mivel mindannyian másképpen szűrjük meg az eseményeket és másképpen ítéljük meg, azok mekkora  nyomást jelentenek. A stresszelméletet éppen ezért úgy kellene módosítani, hogy tartalmazza a test-lélek kapcsolatot is, mert az olyan láthatatlan elemek, mint például az események értelmezése, a hit és a viselkedés szintén nagyon fontosak a stresszre adott válasz szempontjából.

A külső stresszorok minden esetben stresszt váltanak ki. Ha nem érezzük úgy, hogy nyomás alatt vagyunk, nem jön létre stressz. Egy legenda szerint léteznek olyan emberek, akiket a stressz éltet, ők azok, akik nyomás alatt sokkal jobban teljesítenek, a határidők közeledése javítja munkájukat és kivirulnak a verseny hevében. Valójában azonban ők szellemi szinten reagálnak az eseményekre, nincsenek valódi stressz, azaz lelki nyomás alatt.

A stressz kezelése éppen ezért sokkal összetettebb, mint gondoltuk, mivel mindannyiunknak más emlékei vannak és ezért másképpen értelmezünk egy-egy adott szituációt saját korábbi tapasztalataink alapján. Ahelyett, hogy minden új helyzetet tiszta lappal értékelnénk, megpróbáljuk a régi kategóriákba beszorítani azokat. Nagyon fontos, hogy semlegesítsük ezeket a régi benyomásokat, különben nem tudjuk kezelni a stresszt - a stresszes esemény automatikusan kiváltja a stresszválaszt és a rabjává válunk.