A fejfájás nem csak felnőtteknél gyakori, a gyermekorvosi rendelőkben is gyakran fordulnak meg fejfájós gyerekek, aminek a hátterében igen sok fajta betegség állhat.

A migrén rohamokban jelentkező, igen heves fejfájás, mely jellemzően féloldali, többnyire halántéktájon jelentkezik, hányinger, hányás kíséri. A fájdalom lüktető jellegű, a fizikai megterhelés (például lépcsőzés, futás) fokozza, a gyerekek roham alatt kímélik magukat.

Definíció szerint akkor beszélhetünk migrénről, ha a panasz legalább egy órán át tart és legfeljebb két napon belül megszűnik. A betegeket nagyon zavarja az erős fény és hang: általában elsötétített, csendes szobában javulnak a tünetek. Sokszor mély álomba merülnek, ez segít a roham oldódásában.

Családi háttere lehet

A betegség hétterében az agykéreg genetikailag meghatározott, fokozott ingerelhetősége áll, családi halmozódás megfigyelhető. Akkor mondjuk ki, hogy migrén betegségről van szó, ha legalább öt alkalommal jelentkeztek a típusos tünetek.
A migrén már egész kisgyermekkorban is előfordul, hat éves korban a gyerekek mintegy 5 százalékánál, kamaszkorban akár minden tízedik gyermeknél jelentkeznek rendszeresen a tünetek, lányoknál lényegesen gyakrabban. A betegség felderítését kisgyermekeknél megnehezíti, hogy nem képesek pontosan elmondani, hogy milyen panaszuk van, így a betegség még gyakoribb lehet.

Bizarr kísérő tünetek

A betegek háromnegyede szenved az úgynevezett közönséges migréntől, ilyenkor a fejfájást nem kísérik egyéb idegrendszeri tünetek. A betegek kisebb része számol be úgynevezett auráról, ami azt jelenti, hogy a fejfájás előtt már jelentkeznek bevezető tünetek. Ezek fokozatosan alakulnak ki, néhány percig tartanak, előre jelzik a fájdalmat. Leggyakrabban látásproblémák jelentkeznek: homályos látás, szikralátás, féloldali látászavar, villogó fények, vonalak. Előfordulhat, hogy a beteg a tárgyakat torznak, túl kicsinek, vagy túl nagynak látja. Ezeket a bizarr tüneteket írja le Lewis Carroll - aki ő maga is migrénben szenvedett - az Alice csodaországban című könyvben.
Emellett gyakran jelentkezik átmeneti zsibbadás, hangyamászás érzés is. Igen ijesztő tud lenni a beszédzavar, a gyermek nem tudja megértetni magát, emiatt zavart, ingerült lehet, furcsán viselkedik. Szintén rémisztő lehet a féloldali bénulás, mely a többi tünettel együtt szerencsére átmeneti, a roham oldódásával ezek a kísérő tünetek is oldódnak.

Megelőzés - de hogyan?

Ismert néhány faktor, mely nem okozója, de elősegítője a migrénes roham kialakulásának. Gyermekeknél messze a leggyakoribb kiváltó ok a pszichés stressz. Sajnos emiatt gyakran tévesen pszichés eredetűnek vélik a fejfájást, így a betegek nem jutnak megfelelő kezeléshez. A fizikai fáradtság és az erős fényhatás szintén rohamot provokálhat.
Lányoknál a menstruáció megjelenésével a rohamok gyakoribbá válnak, előfordul, hogy a fogamzásgátló tabletta szedése is provokáló tényező. Ismertek olyan esetek, amikor bizonyos ennivaló fogyasztása idézte elő a tünetegyüttest, de többnyire gondos megfigyeléssel, naplóvezetéssel sem sikerül rábukkanni a bűnös ételre. Általánosságban elmondható, hogy a migrénes betegek kerüljék a koffeint, ügyeljenek a kellő ásványi anyag (magnézium) és vitaminbevitelre.

A kezelés két részből áll. A roham oldására legtöbbször valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert és hányáscsillapítót adunk. Minél hamarabb kezdjük, annál eredményesebb a kezelés. Emellett szükség lehet speciális migrén ellenes gyógyszerek adására is.
Ha a rohamok nagyon gyakran jelentkeznek, több mint hat alkalommal havonta, mérlegelendő a folyamatos, megelőző gyógyszer szedése, bár ez gyermekkorban sajnos nem túl eredményes. Jó eredményekről számolnak be különféle viselkedésterápiákkal kapcsolatban is: hatásos lehet a relaxáció, a meditáció, valamint az autogén tréning.

Dr.Karoliny Anna - gyermekorvos