A vérvizsgálatok számos esetben a diagnózisalkotás és a terápiaellenőrzés nagyon fontos eszközei az orvosi gyakorlatban. A pszichiátria azonban egy olyan terület, ahol nagyon kevés diagnosztikus vérteszt létezik.

Egy nap azonban rendelkezésünkre állhatnak olyan vértesztek, amelyek ilyen célokra is használhatók. Jelenleg intenzív kutatások folynak a genetika területén, amelyek a vér sejtjeiből kivonható DNS (vagyis a gének) variációit kutatják, továbbá ilyen terület a proteomika, amely egyes fehérjék vérszintjét méri és a génkifejeződés vizsgálata, ez a DNS-ről átírt RNS mennyiségét határozza meg, amelyből egyes gének aktivitására következtethetünk.

Utóbbi megközelítést használva holland kutatók egészséges, illetve major depresszióban szenvedő emberek esetében vizsgálták a génkifejeződést és hét olyan gént azonosítottak, amelyek segítségével megkülönböztethetők az egészségesek a gyógyszerrel nem kezelt depressziós betegektől.

"Ez az első, de igen jelentős lépés a depresszió molekuláris diagnosztikai eszköze felé" - magyarázta dr. Sabine Spijker, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben. Bár a pszichiátriának megvannak a specifikus kritériumai a betegségek megállapításához, a vérvizsgálattal nyert diagnózis objektív, és különösen fontos lehet azok esetében, akikkel nehezen lehet beszélgetést kezdeményezni. Ezen kívül, segítségével csökkenthető a mentális problémákkal együtt járó megbélyegzés is.

"Még túl korai kijelenteni, hogy a génkifejeződés vizsgálata elvezet bennünket a depresszió diagnosztikus illetve előzetes kimutatásához, azonban ezek az eredmények nagyon fontosak" - figyelmeztet dr. John Krystal, a tanulmányt megjelentető Biological Psychiatry folyóirat szerkesztője. "A múltban számos vizsgálatot vettek nagyító alá, mint lehetséges diagnosztikus markert, azonban egyik sem nyújtott megfelelően érzékeny és pontos segítséget a pszichiátriai diagnózisok felállításában vagy a kezelésekről történő döntésben."

A szerzők azt remélik, hogy eredményeik alapján olyan markerek is meghatározhatók lesznek, amelyek képesek megjósolni a terápia hatékonyságát és a betegség kiújulását is.