Nyilvános vitára hívja az egészségügyi minisztert a Magyar Rezidens Szövetség, amely kétségbeesetten próbálja elérni, hogy a tárca idénre még függessze fel a fiatal orvosok szakképzéséről szóló új rendeletet. Székely Tamásnak azonban nem áll szándékában felfüggeszteni, vagy ahogy egy novemberi egyeztetésen fogalmazott: "a puding próbája az evés." A szövetség tagjai azonban nem akarnak kísérleti nyulak lenni.

 

Az elmúlt napokban a Magyar Rezidens Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara és az Egyetemi Klinikák Szövetsége is a 2010-től hatályos rezidensrendelet felfüggesztésére szólította fel az egészségügyi tárcát.

Sőt, elutasításukat nyomatékosítandó, a rezidens szövetség jognyilatkozat tételére kérte a végzős orvostan-hallgatókat. "Ez formailag egy jognyilatkozat, amelyben a hatodéves hallgatók felelősségük tudatában, szabad akaratukból lemondanak arról a lehetőségről, hogy a 2010-es évben belépjenek a rezidensi képzésbe" - mondta el lapunknak Papp Magor, a rezidens szövetség elnöke. "A négy magyar orvosi egyetemen hozzávetőlegesen 700-an végeznek idén, azt reméljük, hogy két héten belül a hallgatók kétharmada aláírja a nyilatkozatot. Jelenleg már több mint 40 százalékuktól visszaérkezett a nyilatkozat" - tette hozzá az elnök.

A szakképzésben résztvevő ötezer orvos közül hozzávetőlegesen háromezer a rezidenszövetség tagja. A hallgatói önkormányzattal egységben működő szervezet körülbelül tízezer orvostanhallgató illetve fiatal orvos képviseletét látja el.

Kilenc évig a magyar röghöz kötve

A rezidensszövetség felmérése szerint a négy orvosi egyetem végzősei elsősorban a kilencéves röghöz kötést sérelmezik. (Az orvosi szakképzés rendszerének megváltoztatásáról lásd keretes írásunkat.) "Felelős magyar fiatal, bármilyen egyetemet is végez el, 9 évre havi 95 ezer forintért nem ír alá ilyen, számára hátrányos munkaszerződést, amely korlátozza a magánéletét és a mozgását is. Ha a szakképzés elméleti képzés lenne, még lenne logika a minisztérium érvelésében, hogy dolgozzuk le kitaníttatásunkat, de a rezidensek idejük 95 százalékát gyakorlati munkavégzéssel, betegellátással töltik. A ránk fordított állami támogatást ledolgozzuk már a szakképzés alatt" - mondta lapunknak a rezidens szövetség elnöke.

Székely Tamás egészségügyi miniszter azonban szerdai sajtótájékoztatóján ismét nemzeti érdeknek nevezte, hogy azok, akik közpénzből szakvizsgát tettek, legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi időre a szakvizsga megszerzéséhez szükség volt. A miniszter csütörtök reggeli, Papp Magorral folytatott villám tévés vitájában azt is megismételte, hogy nem áll szándékában felfüggeszteni a rendeletet. Az egészségügyi minisztérium sajtóosztályától hiába kértünk olyan szakértőt, akivel a rezidensrendeletről telefonon mélyebben, részletekbe menően tudtunk volna beszélgetni, azt a választ kaptuk, hogy a témában csak a miniszter nyilatkozik.

A kórházak csapdahelyzetben

"Értjük a rezidensek álláspontját, a saját részükről jogosnak is tartjuk" - nyilatkozta dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a siófoki kórház főigazgatója. "A kórházak csapda helyzetben vannak: egyrészt szeretnék a rezidenseket itthon tartani, hiszen működési engedélyük is függ tőlük, hogy van-e utánpótlásuk fiatal orvosokból, a másik oldalról viszont bérük, finanszírozásuk problémát okoz nekik" - tette hozzá a főigazgató, akinek kórházában jelenleg két rezidens dolgozik - még a régi rendszerből -, idén pedig hármat kívánnak felvenni.

A kórházszövetség korábban jónak találta a rezidensrendeletet, észrevételt nem tett rá. Bár dr. Varga Ferenc hangsúlyozza, hogy érti a rezidensek felháborodását, a kórházszövetség azonban hivatalosan nem áll a rezidensek mögé a mostani helyzetben. Egyéni akciók azonban vannak a rendelet ellen: a Veszprém megyei kórház, amelynek főigazgatója, Rácz Jenő, volt tárcavezető, olyan pályázatot nyújtott be a rezidensi álláshelyekre, amelyben jelezték: ha a jogszabály finanszírozásra vonatkozó része nem változik, akkor az idén egyetlen rezidenst sem fogadnak. Az új rendelet értelmében a képzés elejétől minden költséget a kórháznak kellene állnia.

Orvosi életpálya modellt követelnek

"Megértjük a rezidensek elkeseredettségét, de a problémát mindenképpen komplexen kell tekinteni, és egy teljes orvosi életpályamodellt kell felvázolni bérekkel és egyéb támogatásokkal, - például lakhatási, oktatási segítséggel -, különben a rezidensek után jönnek majd az ápolónők, a szakorvosok, az aneszteziológusok, a traumatológusok és a többi szakterület" - mondja a kórházszövetség elnöke.

"Az rezidensrendeletet egyértelműen el kell felejteni" - sommázta véleményét lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi kamara elnöke. "Adminisztratív eszközökkel, megfelelő jövedelem biztosítása nélkül nem lehet embereket munkára kényszeríteni" - véli az elnök. Éger szerint az egész szakorvosi képzést újra kellene gondolni. "Az rendben van, hogy a rendelettel a rezidens az első perctől alkalmazott, van állása, de ezzel még nincs semmi megoldva. A kórház nem tud annyi embert felvenni, amennyire szüksége lenne, mert nincs miből finanszíroznia, így míg a kórházakban orvoshiány van, a kórházon kívül orvosi munkanélküliség tapasztalható." A kórházszövetség elnökéhez hasonlóan Éger is az orvosi életpályamodell átgondolását sürgeti.

Részletkérdések: megoldatlan problémák garmadája

A fiatalok röghöz kötése mellett a 2010-es szakképzéstől érvényes rendelettel a rezidensszövetségnek egyéb problémák is vannak.

Papp szerint a rendelet alap jogokat is sért. Kimondja többek között, hogy az ötéves szakképzést plusz a négy éves kötelezően itthon töltött időszakot összesen legfeljebb három évre lehet megszakítani, ami korlátozza például, hogy egy nő még a húszas évei végén, harmincas évei elején vállaljon gyerekeket. "Senkinek nincs joga rendeletben korlátozni az alapjogainkat" - nyomatékosítja Papp Magor.

Ugyancsak probléma szerinte, hogy a mostani hatodévesek három hónap múlva végeznek, de még nem ismert az idei rezidens felvételi rend, nem tudják, egyes vizsgáik milyen súllyal szerepelnek majd.

A rendelet kimondja továbbá, hogy a már rendszerben lévő, azaz a 24 + 2 hónapos törzsképzésüket végzőknek legkésőbb 2011. december 31-ig be kell fejezniük a képzésüket - vagyis ekkor automatikusan megszűnnek az egyetemekkel kötött szerződéseik. A rezidens szövetség sérelmezi, hogy ezeknek a fiataloknak a lehetőségeit utólagosan korlátozta az egészségügyi tárca, és már most látszik, hogy több mint száz olyan rendszerben lévő rezidens van, aki valamilyen okból nem tudja jövő évvégéig befejezni képzését.

Külföldi munkavállalás - ez lenne a fény az alagútban?

A rezidens szövetség elnöke szerint, a rendelet ellen tiltakozó fiatalok egyharmada biztosan elhagyja az országot. "Elmennek külföldre rezidensnek, vagy nyolc-tízszeres bérekért osztályos orvosnak. Van elég betöltetlen nyugat-európai orvosi állás" - mondja Papp Magor.

A szövetség elnöke szerint a külföldre vágyók alapvetően nem örökre vándorolnak el, hanem a többség csak néhány év távollétben gondolkodik, hogy anyagilag megerősödve kezdjen családot alapítani, egzisztenciát építeni. A rezidensszövetség elnöke szerint tehát az állam semmiképpen sem feleslegesen invesztált képzésükbe, előbb-utóbb, de inkább utóbb, ha az orvosi bérek terén nem következik be fordulat, itthon kamatoztatnák tudásukat.