Egyre nő az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett rezisztens baktériumtörzsek száma, szegedi kutatók ellenük küzdenek.

Új típusú antibiotikumokra lenne szükség, olyan gyógyszerekre, amelyek természetes hatóanyaguk révén képesek szembeszállni azokkal a mikroorganizmusokkal, amelyeket a hagyományos, évtizedek óta ismert és használt antibiotikumok nem képesek elpusztítani. A szegedi kutatók munkája és felfedezése most segítheti a gyógyszeripart az új típusú készítmények létrehozásában.

Vegyünk példát a növényekről!

Az élőlényekben természetes formában megtalálható kis fehérjéket, az úgynevezett peptideket már régóta ismerik a tudósok. Arról viszont jóval kevesebbet tudtak eddig a szakemberek, hogy milyen szerepük van ezeknek a peptideknek a növények életében.

"Kiderült, hogy a baktériumokkal szimbiózisban élő növényi sejtek több száz peptidet termelnek, amelyek a növény védekező rendszerének egyfajta katonái. Ezek segítségével kontrollálja a növény a sejtben élő baktériumok számát és tevékenységét" - foglalta össze az mta.hu-nak nyilatkozva Kondorosi Éva biológus, az MTA doktora, az általa vezetett szegedi kutatócsoport munkájának a Science magazinban is közzétett eredményét.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai (BAYGEN) Intézetének igazgatója elmondta: mindeddig azt gondolták a szakemberek, hogy a növények és a baktériumok együttélése mindkét fél részére hasznos és békés folyamat.

A növényi sejtbe került baktériumok megkötik a levegőben található nitrogént, és ezt továbbadják "gazdájuknak", amely így nitrogénben szegény talajon is képes növekedni. A baktériumok viszonzásul energiát és szénforrásokat kapnak a növénytől.

A növények nem hagyják a baktériumokat diktálni

Rájöttek azonban arra is a magyar és francia szakemberek, hogy az együttélés mégsem olyan békés, mint ezt eddig gondolták. A növények már a baktériumokkal való együttélés kezdetétől képesek a szimbiotikus folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani, amellyel a baktériumokat valójában rabszolgaságban tartják.

Olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el a baktériumokban, hogy azok csak a növény számára előnyös nitrogénkötésre legyenek képesek, de önálló életre nem. "Ennek a folyamatnak a kulcsszereplői a növényi peptidek. Ezek hasonlóságot mutatnak a minden élőlényben meglévő antimikróbiális - mikróbaölő - peptidekhez, amelyekből eddig körülbelül nyolcszázat ismerünk" - mondta el Kondorosi Éva.

A Rhizobium baktérium együttélése során keletkezett nitrogénkötő gyökérgümőkben legalább négyszáz peptid keletkezik. Ezek ellenőrzik a baktériumok számát, osztódásukat, de ha kell, akkor el is pusztítják azokat. Ehhez pedig nem akármilyen arzenállal rendelkeznek.

Új típusú antibiotikumok készülhetnek

A 2006-ban még Franciaországban kezdett kutatási eredmények lehetséges hasznosításáról szólva Kondorosi Éva a gyógyászati célú alkalmazást emelte ki - írja az mta.hu. Utalt arra, hogy a napilapok, így a The New York Times napokban megjelent egyik cikke, valamint a legrangosabb szakmai újságok is az antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett rezisztens törzsek számának egyre aggasztóbb növekedéséről számolnak be, miközben ezek ellen a halálos áldozatokat is követelő törzsek ellen nincsenek hatékony szerek.

Új típusú antibiotikumokra lenne tehát szükség. Olyan gyógyszerekre, amelyek természetes hatóanyaguk révén képesek szembeszállni azokkal a mikroorganizmusokkal, amelyeket a hagyományos, évtizedek óta ismert és használt antibiotikumok nem képesek elpusztítani - magyarázta Kondorosi Éva. "A peptidek hatékonyan pusztítják a baktériumokat és a gyógyászatban való felhasználásukkal kapcsolatban már európai szabadalmat is beterjesztettek" - mondta el a kutatónő. A további lehetséges alkalmazásokról szólva megemlítette a mezőgazdaságot, mint olyan területet, ahol fontos lehet a környezetet szennyező nitrogén alapú műtrágyák helyett a növények biológiai nitrogénkötésének elősegítése.

"Kincsesbányát találtunk peptidekből" - fogalmazott az MTA doktora, aki úgy véli, hogy a már meglévő szimbiózisokat is hatékonyabbá lehetne tenni a kis fehérjék segítségével. Ahhoz, hogy a peptidekkel kapcsolatos kutatásokat a gyógyászatban, vagy a növénytermesztésben hasznosítani lehessen, további munkára van szükség.

A szegedi kutatók ehhez a Science-ben megjelent publikációjuk megjelenése óta sok biztatást is kapnak Magyarországról és külföldről egyaránt. Mint Kondorosi Éva elmondta, "a korábban pályázaton elnyert támogatásból még egy évig tudnak dolgozni, de keresik a lehetőségét annak, hogy teljes egészében pályázatokból finanszírozott munkájukat jövő március után is folytathassák".