A csontok állományát egész életünkön át felépítő és lebontó folyamatok alakítják. "Körülbelül 25 éves korig a csontszövet gyarapszik, ilyenkor beszélhetünk a csonttömeg csúcsértékéről. Mennyiségét azonban a gyermekek, fiatalok életmódja határozza meg" - mondta el lapunknak dr. Koczor Andrea belgyógyász, geriáter. "Harminc éves kor felett a csontsűrűség csökkenni kezd, azaz a csontok ásványi anyag tartalma veszteséget szenved, a csontok összetétele megváltozik meg.".

Ez a fogyatkozás a menopauza után lévő nőknél illetve a petefészek eltávolításon átesetteknél nagymértékben felgyorsul. Évi 3-5 százalékos csontsűrűség csökkenés élettanilag még normálisnak számít, azonban ha a veszteség ennél is nagyobb, akkor csontritkulást - orvosi szóval oszteoporózist - diagnosztizálnak.

A csontritkulás sokáig tünetmentes, így rendszerint késik a segítség

"A csontritkulás azért veszélyes, mert sokáig tünetmentes, az első tünetek - derék- és hátfájás - már kialakult betegségnél jelentkeznek csak. Ezért, ha nincs megelőzés, a kezelés rendszerint késik" - hívta fel a figyelmet dr. Koczor Andrea.

A betegség előrehaladásával megnő a hát görbülete, illetve összecsúsznak a csigolyák. Idővel egyre nagyobb az olyan csonttörések - például a csigolya-, medence- vagy combnyaktörés - kockázata, amelyek akár súlyos mozgáskorlátozottságot is előidézhetnek. Ebben a késői szakaszban már nem lehet a csontsűrűséget visszaállítani, legfeljebb a további csontvesztést lehet megakadályozni. A megelőzés ezért rendkívül fontos, és már fiatal korban, - a csontok épülésének időszakában - el kell kezdeni.

E téren a megfelelő mennyiségű kalcium biztosításának jut az egyik főszerep. Ez az ásványi anyag nemcsak a csontok felépítésében vesz részt, hanem a szívizmok és az immunrendszer működéséhez, továbbá a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen. Hogy e funkciók biztosítva legyenek, a vérben található kalcium szintjének állandónak kell lennie. Ha a vér kalcium-koncentrációja csökken, akkor szervezetünk a csontokból kezdi elvonni azt, aminek következtében a csontok meggyengülnek.

Öt befolyásoló tényező

"A kalciumszint szempontjából az első és legfontosabb az ásványi anyag bevitele, azaz a megfelelő táplálkozás, leginkább a tejtermékek bőséges fogyasztása születéstől kezdve" - emelte ki a geriáter. "A kalcium-felszívódásban fontos szerepe van a D-vitaminnak, azaz tartózkodjunk minél többet szabad levegőn, de persze ne az UV-sugárzás csúcsidejében. Ugyancsak fontos a rendszeres mozgás" - tanácsolta a doktornő.

A kalcium-felszívódást továbbá befolyásolja a mellékpajzsmirigy parathormonja illetve a nemi hormonok. Ezért is jelent veszélyeztetettséget a nőknél a menopauza, illetve a petefészek eltávolítása. "Meg kell azonban azt is említeni, hogy alkoholista férfiaknál is gyakran fordul elő csontritkulás, és nem csak időskorban. Náluk a legfőbb kiváltó ok az elégtelen táplálkozás, az anyagcsere-elégtelenség és a mozgáshiány" - mondja Koczor doktornő.

Minél több kólát iszunk, annál nagyobb a csontsűrűség-csökkenés

Ahogy már említettük, egyes ételek és italok kedvezőtlenül befolyásolják a kalciumszintet, ezen keresztül pedig a csontok ásványianyag-sűrűségét. Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a csontok csökkent ásványianyag-sűrűsége leginkább a szódavízfogyasztással függ össze. Ám amikor az amerikai Tufts Egyetem kutatói egy felmérésben megvizsgálták 2500 személy csontsűrűségét és az üdítőital-fogyasztási szokását, az derült ki, hogy egyedül a kólaivás befolyásolja negatívan a csontok sűrűségét, és kizárólag a nők esetében. Az eredmények szerint a diétás és koffeinmentes kólák egyaránt csökkentik a nők csontállományát.

Minél több kólát ivott egy nő, annál nagyobb volt a csontsűrűség-csökkenése. Azok a nők, akik naponta több mint három, 3,5 deciliteres kólát ittak, 2,3-5,1 százalékkal alacsonyabb csípőcsonti ásványsűrűséget mutattak, mint azok, akik napi egy kólánál kevesebbet fogyasztottak. A csontok ásványsűrűsége a naponta kólázó nőknél 3-5 százalékkal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik csak alkalomszerűen itták az üdítőt - ekkora különbség pedig már a csonttörés nagyobb kockázatát is magával hozza. Ez az összefüggés csak a kólára volt igaz, vagyis más szénsavas üdítők nem befolyásolták számottevően a csontállományt.

A light kólák szintén károsak a csontokra

A csontsűrűség csökkenéséért a kólában lévő foszforsava felelős. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a foszforsav a vér pH-ját savas irányba tolja el, amit a csontokból származó kalcium hoz ismét egyensúlyba. Másrészt a foszforsav fölös mennyisége megköti a bélben lévő kalciumot, amely így nem tud felszívódni, továbbá a kalcium-anyagcserét szabályozó ún. paratireoid hormon szintjére is negatívan a foszforsav. Azt csak a további kutatások eredményei alapján lehet majd eldönteni, hogy e hatások közül melyik a legmeghatározóbb. Várhatóan az is csak az újabb kutatásokból derül majd ki, hogy az összefüggés miért csak a nőkre igaz.

A potenciális csontkárosító hatás szempontjából nincs különbség a cukormentes (light) és a hagyományos kólák között, foszfor ugyanis mindkettőben található, mint ahogy koffein is. Ez utóbbiról szintén úgy tartják, hogy kedvezőtlen hatással lehet a kalcium-anyagcserére.

A kóla további káros hatása, hogy rendszeres fogyasztása függőséget okoz, illetve ha az üdítőitalt isszuk, nem viszünk be a szervezetünkbe más, kalciumban és D-vitaminban gazdag folyadékot, például tejet vagy gyümölcsleveket. E két anyag rendszeres bevitele pedig különösen fontos lenne a csontok és az izmok egészsége szempontjából.

A LifeNetwork 2030 reality showjának 2. részét megnézheted a LifeNetwork műsorán május 21-én este 21.00-kor, illetve a Lifenetwork.hu-n! Ha bármi kérdésed van a műsorral kapcsolatban, írj a kerdezz@lifenetwork.hu címre!